A csillagok fénye beragyogja arcod,S mosolyod,A hold szemébe látom bánatod,A csillagok fénye rád ragyogott,A szívünk buja vele eltávozott.  

 A lelki szemeim előtt ott lebegsz még mindig,Magam előtt látom arcod,s mosolyod,Amit feledni sose fogok,Mért nem tudlak feledni már,Te lány!!!

 Sötétségbe bujdostam,lelkem mélyén mindig ö rá gondoltam,De már csak az arcát láttam,Mert mindene feledésbe merült ,A szívemből már eltűnt.

 Egy borus délután megláttam egy lányt,Szemébe csilogást,Arcán mosolygást,A tekintette elárult,A beszéde varázslatba fordult,De megszerettem ezt a lányt!!!                                    …