Sötétségbe bujdostam,lelkem mélyén mindig ö rá gondoltam,De már csak az arcát láttam,Mert mindene feledésbe merült ,A szívemből már eltűnt.
Magányba burkolva élem napjaim,Figyelem mi történik körülötem,Csak figyelek és tanulok hibáimból,De meg tanultam egyet!Ne adj oda mindened.
Saját versek..idézetek..szerelemről..magányról